Villáminterjú Fónai Lászlóval, a hajléktalan étkeztetés főszervezőjével

Mint évek óta rendszeresen, február 19-én, kedden meleg ételosztást szervezett a hajléktalanoknak a Rotary Club Győr. A jótékonysági akcióról kérdeztük Fónai Lászlót.

Mi a jó ebben a hajléktalan étkeztetésben?

Mi a jó ebben az egész hajléktalan étkeztetésben? Mi hogyan látjuk, hogy érdemes-e ezt csinálni? Akkor én elmondom, hogy azon kívül, hogy vendégül látjuk őket, meleg ételhez jutnak a melegedőben, a legfontosabb, hogy az ő számukra, sokak számára, ez egy ajtó, tulajdonképpen egy kapu, a hajléktalanság és a normál polgári élet között. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy visszatérhessenek esetleg a normális életbe, hiszen itt, ezen az estén is, egyrészről találkoznak olyan sorstársakkal, akik egymásnak is tudnak segíteni, informálisan, másrészt viszont, ha bennünket kérnek, mi is tudunk nekik segíteni.

Hányadik alkalommal szervezték meg az étkeztetést?

Ez a 15. hajléktalan étkeztetés volt az én tudomásom szerint. Itt most az ebédkor körülbelül hetvenen voltak. Azért jöttek csak hetvenen, mert ugyan többen vannak, de elég sokan vállalnak már alkalmi munkát és azok délben értelemszerűen nem tudnak odajönni. Az ő számukra hagytunk ott vacsorát. Ilyenkor este mennek be és ott vacsoráznak. Az étel babgulyás volt szokásosan, kaptak hozzá egy konzervet, egy negyedkilós konzervet, és kaptak hozzá süteményt, bejglit. Nagyon tetszett nekik az egész, szinte már elvárják azt, hogy ez minden évben megismétlődjön, találkozzunk egymással. Már megismernek bennünket, és vannak többen, akik már több éve járnak oda. Úgyhogy ez hasznos, mindenki számára. Lelkileg is fontos ezeknek az embereknek évente ez a találkozás a Rotary Club tagjaival és mi is örülünk, hogy segíthettünk nekik.

Köszönöm az interjút.

About Engi Zsuzsa

A korlátlan információ használat korát éljük. Özönlenek ránk minden irányból, kéretlenül a hírek. Az olvasó felelőssége, hogy mit fogad be, a mienk, szerkesztőké pedig, hogy tárgyilagosan tényeket mutassunk be. A véleményezés jogát pedig átengedjük olvasóinknak.

View all posts by Engi Zsuzsa →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük