Amikor alkotunk, akkor gyógyulunk? Győri élménybeszámoló Zsubrits Zsolt tollából Dr. Borbély Károly festőművész előadásáról

„ A szépség a boldogság ígérete” – Stendhal

Dr. Borbély Károly mestertanár, művészterapeuta és festőművész előadása volt 2019. március 19-én, kedden, Győrben a Széchenyi István Egyetemen. A „Beszélgess velem!” tematikus sorozat ezen alkalmán Pió Márta újságíró faggatta a nagyérdemű előtt a művészt, a tanárt, az embert, a mélyen hívő lelket. Mindjárt az elején elmondta, hogy több jótékony hatása is van a művészetnek: 1. Karban tartja a lelket, 2. Én erősítő hatása van, 3. Az alkotás közben pedig tisztul a lélek. Ahogy szükséges az ember számára a matéria, ugyanígy a szellemi és a lelki dolgok is elengedhetetlenek. Hiszen például a feszültségoldás fontos eszköze lehet bármelyik művészeti ág gyakorlása, rendszeres űzése, vagy akár egy-egy alkotás befogadása. Hogyan szabadulhat meg az ember az indulataitól? A meditáció, az imagináció, a kreatív energiák felszabadítása által biztosan – véli a festőművész. Hogyan lehet legszebben megszólítani az Istent? – Hát a művészettel. – adja meg rögtön Borbély Károly a korábban neki feltett kérdésre a választ.

Aztán érkeztek a vászonra vetített képeken és magyarázatokon a kesze-kusza rajzok, a krikszkrakszok, melyek egy-egy zavart elme kifejeződései lehettek. Hogy aztán megjelenjenek a szép, a színes, a harmonikus, a szemet gyönyörködtető festmények is. Végül Borbély Károly saját, gyönyörű, emelő Krisztus-képei kerültek sorra. Szavak nincsenek igazán, amelyek visszatudnák adni, amit érezhet a lélek a festményei láttán, a befogadáskor. Kísérleteim közül pár gondolat: különböző letisztult gesztusok, lágy simogatások, a fény ragyogásai, részesülés valamifajta magasabb rendűből… Kicsit beszélt az előadó még a terápiás folyamatokról. Olyanokról, hogy amikor alkotunk, akkor gyógyulunk. Akik találnak eszközt, hogy azzal fejezzék ki az érzéseiket, azok akkor gyógyítják magukat, mert levezetik az indulataikat, szorongásaikat, és egyéb kellemetlen érzéseiket. Aztán utána jöhetnek a tiszta, a fel-és megtisztult lélektartalmak a vásznakra. Örök vita, hogy milyen minőségű lesz, amit készít az egyén? Mit tud megmutatni, megsejtetni saját magából? Mennyire őszinte? Talán ezekre adott válaszok dönthetik el, hogy milyen színvonalú is lesz a munkája. Semmiképp sem a tekintélyelvűség, vagy valamiféle abszolutizált értékítélet.

A sorokban ülők is kérdezték az alkotót. A teljesség igénye nélkül, a tetoválás megítéléséről, a meditációról, az absztrakt-figurális ábrázolás összehasonlításáról, esztétikai szubjektivitásról. Majd az előadás vége felé elmondta, hogy szerinte a művészet az egyedüli, ami még átmenthet értéket a jövőnek. (Az Egyház lelki vonatkozású tevékenysége mellett.) És, hogy a szépség a boldogság esztétikai vetülete. Mutatott még szárnyas embereket ábrázoló festményeket, amihez csak annyit fűzött hozzá, hogy az ember igazi szárnyai a lélekben találhatóak.

Nekem Richard Bach sirálytörténetének tanulsága, no meg Murakami Haruki (igen, így hívják J ) egyik első kisregényének azon részlete jutott eszembe, amikor bevallja az író, hogy bármely írása nem annyira teljes körű gyógyítás-gyógyulás, hanem sokkal inkább csak egy kicsike kis terápia.

Borbély Károly festőművész alkotásai megtekinthetők a honlapján: http://borbelykaroly.hu/

A címlapkép illusztráció.

About Engi Zsuzsa

A korlátlan információ használat korát éljük. Özönlenek ránk minden irányból, kéretlenül a hírek. Az olvasó felelőssége, hogy mit fogad be, a mienk, szerkesztőké pedig, hogy tárgyilagosan tényeket mutassunk be. A véleményezés jogát pedig átengedjük olvasóinknak.

View all posts by Engi Zsuzsa →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük